Garay tér

A Garay tér Budapest egyik egyik jellegzetes tere a Keleti pályaudvar és a Városliget közelében. Határai: Péterfy Sándor utca, Murányi utca, Garay utca és Cserhát utca.  A korábbi térre csak az István út felé eső keskeny, felkövezett mélység emlékeztet. Azonban a Külső-Erzsébetvárosi tér régóta Budapest egyik legnyüzsgőbb piactere és most már Gombapont is.

Garay Piac I.

A Keleti pályaudvartól körülbelül öt perc sétára levő Garay tér több mint egy évszázada funkcionál a kiskereskedőknek portékájuk árusítására. A téren már a XX. század elejétől kezdve árusok kínálgatták áruikat. A piac olcsósága miatt nagy népszerűségnek örvendett, azonban a városvezetés az 1920-as évek táján úgy döntött, hogy a pokrócokon és a földön árusított termékek egészségügyileg nem megfelelőek, ezért bezáratta a piacot.

Garay Piac II.

A tér azonban nem maradt vásárhely nélkül, mivel 1931-ben megnyílt a Szabó Jenő építész és Krendsei Géza fővárosi műszaki tanácsos tervei alapján épült új piac. A “Csikágó” városrészben lévő Garay téren korábban már működő, de korszerűtlen piac helyén 1929-1931 között épült fel a vásárcsarnok. Az épületegyüttes egy kétszintes fedett vásárcsarnokból és két oldalán a főtengelyre merőlegesen elhelyezett üzletpasszázsok sorából állt. A nyeregtetős csarnok mindkét oldalára impozáns kapuépítmény került, lépcsőzetes tornyok alján a kapuk, felette üvegezett, a két szintben csökkenő méretű hasábok. A háromhajós vásárcsarnok és a keresztirányú passzázsok vasbetonvázas szerkezetűek, nyerstégla kitöltő falakkal.

„Megnyitották a Garay-téri piacot – Népszava, 1931. december 19.
Pénteken délelőtt adta át rendeltetésének a Garay-téri új zárt piacot Vajna Ede tanácsnok, a közélelmezési bizottság tagjainak jelenlétében. Az egészségügyi követelményeknek meg nem felelő régebbi nyílt piac helyén immár új, modern épületek állnak a higiénikus árusítófülkék sorával. A fülkék közötti utcákat üvegtető borítja. Óriási közönség lepte el az első napon az új piacot, amely hivatalos közlés szerint magába foglalta a nyílt piac eddigi összes árusait, sőt a terület egy részének további beépítésével e részben még terjeszkedhet is. A gyakorlati élet mutatja majd meg, nem lesz-e szükség még további részletintézkedésekre, hogy a Garay-téri piac megmaradhasson annak, ami eddig volt, a főváros legolcsóbb piacának. Mindazonáltal már az első napon mutatkoznak bizonyos hiányok, kívánalmak, amelyeket sürgősen mérlegelni kell, hogy az új intézmény a maga hivatását általános megelégedésre tölthesse be.Elvtársaink, amint erről már beszámoltunk, kivívták, hogy a helybéreket az eredetien tervezettekkel szemben a polgármester 25%-kal leszállította. ”

Alfonzó piaca

Markos József, –  Alfonzó fiatalon, a Garay téri Piacon, apja üzletében dolgozott, nehéz fizikai munkát végzett, a legnehezebb csomagokat neki kellett emelgetnie. Alfonzó szerette ezt a világot, mindig elérzékenyülten beszélt a Garay térről és környékéről. Kellér Dezső egyszer meg is jegyezte a lírai emlékezéseit hallgatva: — Józsi, Arany János sem tudott ilyen áhítattal beszélni Szalontárói, mint te a Garay téri Piacról:

„…a piacon át törsz utat magadnak, s ha sikerül átnyomulnod a használt ruhát-cipőt, kosarakat s egyebeket árusítók sűrűjén, meg¬csapja orrodat a hordóskáposzta és a forró lángos illata. — Virágot vegyen aranyoskám! — nyúl feléd egy barna kéz, de te zöldpaprikát akarsz és beállsz egy hosszú sorba. Elégedetten fedezed fel, hogy jó helyre álltál, merő véletlenségből, mert paprika, hagyma és tojás is van ugyanannál a standosnál, így egy sorbaállással megúszod az egészet. Megnyugodva engeded át magad a „piac” élvezetének.”

Alfonzó. Az a karakter, az az imádnivaló, utánozhatatlan karakter, akit nemzedékek néztek megszámlálhatatlan kabaréjelenetben vagy filmben, színpadi szerepben. Keménykalap és krumpliorrban, amelyben ő volt Bagaméri, aki a fagylaltját maga méri. Az elátkozott fagylaltos. Hihetetlen, de hat nyelven beszélt. Németül, angolul, olaszul, franciául, oroszul és arabul. A magyar volt a hetedik. De mi varázsolta el Alfonzót a Garay hangulatában…?

Az 1970-es évek elején korszerűsítették, a Garay utca felőli oldalon a kor szokásaihoz képest nagy ABC-jellegű üzletet alakítottak ki. Az 1990-es évek végén az udvar nyitott piacterét is lefedték. Az épület 72 éven keresztül szolgálta a fővárost, azonban az évek során annyira rossz állapotba került, felújítása helyett 2003-ban az önkormányzat bezáratta.

Ám a piac mégis kellett! Az önkormányzat legfőbb követelménye az volt, hogy a tér töltse be korábbi funkcióját, de egyben a XXI. század követelményeinek is megfeleljen és mégis megfeleljen a tradícióknak, legyen tere a kistermelőknek, Pali bácsi káposztájának és Bözsi néni savanyúságának, a régi illatoknak.

Garay Piac III.

Az épületet lebontották, helyébe magánbefektető a felszín alatt négy, fölötte pedig kettő, valamint a sarkokon további négy szintes Garay Plazát építtette fel. A piac egy szinten működik tovább, a többiben szolgáltatók, vendéglátók, lakások, mélygarázs kaptak helyet. A Garay tér ezzel a komplexummal lényegében véve megszűnt,  a térre emelt épület föléje emelkedik a környező házaknak. Az új épület építési munkálatait 2005-ben kezdték meg, és 2008-ban adták át. A régi piactér helyén ma egy többfunkciós épület áll, a régi piac a föld alatt kapott helyet. A régi duplatorony és az óriási bevilágító dupla tető is visszaköszön az új komplexumban.

A piactéren 2023. áprilisában nyílik az első Gombapont. Igazi Gasztrokalandra hívunk, Bagamérinek, biztos lett volna szarvasgombás fagylaltja is….Gyertek nézzétek, vásároljatok, kóstoljatok!