Kint vagyunk a a Nagybanin! A Budapesti Nagybani Zöldség-gyümölcs Piac (BNP Zrt) az ország legnagyobb termelői és elosztó piaca.
Kint vagyunk a a Nagybanin! A Gombapont I/B31 standon, a „Gombasor” fejénél, a fedett pavilon alatt a nagypiaci napokon (Sz,Cs,V) friss erdei gombát kínál a viszonteladóknak, szállodai, vendéglői, horeca vásárlóknak. A termékek számlával, eredet igazolással, a legszigorúbb HACCP, és Európai Uniós Élelmiszerlánc biztonsági követelményeknek megfelelő dokumentációval rendelkeznek.
Mi is az a Nagybani?
1991 nyarán nyitotta meg kapuit az ország legnagyobb, a nagybani értékesítésre specializálódott zöldség-gyümölcs piaca, amely a megnövekedett forgalomnak és igénynek köszönhetően került át a Nagykőrösi útra huszonöt évvel ezelőtt. Az autópályák közelsége javította a piac elérhetőségét, és a népszerűségnek köszönhetően a nyitáskori tízhektáros terület mára közel három és félszeresére növekedett.
Előtörténet
A Főváros korszaktól, pártállástól függetlenül mindig is nagy hangsúlyt fektetett, hogy a főváros élelmiszer-ellátása biztosított legyen. A XIX. században létrehozta a városi vásárcsarnokok hálózatát, köztük a Központi Vásárcsarnokot a Fővámtéren. A fővámtéri Központi Vásárcsarnok és nagybani piacot rövidesen kinőtte a város.
Központi Vásárcsarnokhoz, Fővámtérre befutó vasút
Szinte a mai kor követelményeinek megfelelő, nagyvásárteret hoztak létre. A Nagyvásártelep az 1930-as évek elején létesült a főváros élelmiszer-ellátásának megoldására, mivel a Központi Vásárcsarnok már nem volt képes ezeknek a megnövekedett feladatoknak eleget tenni. Az új létesítmény az Déli összekötő vasúti híd pesti végének déli oldalánál lévő telkekre épült.
Madártévlatból a Nagyvásártelep a 80′-as évek elején
- 1930 és 1932 között Münnich Aladár tervei szerint épült.
- Tízezer négyzetméteres, 234 méter hosszú, 42 méter széles, 17 méter belmagasságú, modern stílusú vásárcsarnok, amelyben körülbelül 400 nagykereskedő dolgozott.
- Irodaház
- Rakodóhely 20 vágányos, egyidőben akár 210 tehervagon rakodására volt alkalmas
- Vasúti kapcsolat a környező (elsősorban déli) vonalak felé
- Két kikötő a Ráckevei-Duna ágon (1918–1925 között épült és 1927–1984 között üzemelt.
A város a háborút követően messze túlterjeszkedett korábbi határain és a hely fejlett infrastruktúra ellenére elveszítette logisztikai előnyeit. A létesítmény a rendszerváltás után már nem üzemelt nagyvásártelepként. Létesítményeit a nagy csarnok és a mellé épült irodaház kivételével elbontották. Ez utóbbiak 2004 óta műemléki védettséget élveznek.
Új sorsra váró műemlék csarnok
A működés elégtelenségét jelezte, hogy már a nyolcvanas évek elején a Bosnyák téren is kialakítottak egy nagybani árusítást célzó működést. Így a mai Nagybani Piac megépítését megelőzően a Bosnyák téren működő lakossági piac volt a termelők és kereskedők találkozásának, üzletkötésének színtere. A kedvezőtlen körülmények miatt ez már a 80-as években sem felelt meg a nagybani piac követelményeinek. Továbbra is megoldandó feladat volt egy szakosított, jó infrastruktúrával rendelkező piac megépítése.
Mai Nagybani madártávlatból
Döntés az új Nagybani Zöldség-gyümölcs Piac megépítésére.
A beruházás előkészítése 1989-ben kezdődött. Fontos szempont volt a piac helyének optimális kijelölése. A kínálkozó lehetőségek közül az M5 autópálya és a Nagykőrösi út által határolt területre esett a választás. A döntés helyesnek bizonyult. A megépült nagybani piacnak az M5 autópálya és az M0 körgyűrű közelsége miatt kitűnő a közlekedési kapcsolata. Az sem mellékes, hogy a piac befogadóképességének növelésére területi tartalékokkal rendelkezett.
Nagybani piac fejlődése 1991-2001
A nagybani piac áruforgalma a 90-es években 400 ezer tonna volt éves szinten. Az árukínálatnak valamivel több, mint a fele hazai eredetű volt, a többi importból származott. Húsz évvel ezelőtt a teljes friss zöldség-gyümölcs behozatal mintegy 75 %-a közvetlenül a nagybani piacra érkezett. Ezek az adatok is jelzik, hogy a Budapesti Nagybani Piac az ország legnagyobb elosztó piaca volt, amelynek gazdasági szerepe jóval túlnyúlik a főváros határain.
Napjainkig
A forgalom nagyságát jelzi, hogy egy év alatt mintegy 200 ezer értékesítési céllal érkező termelői és közel 400 ezer vásárlásói jármű hajtott be a piac területére. A legnagyobb forgalmú piaci napokon a belépő járművek száma elérte a nyolcezret.
A nagybani piacon bonyolított áruforgalom évről évre nőtt. A nyitás óta szinte töretlen fejlődésről szóltak a beszámolók. A piacon működő nagykereskedelmi vállalkozások 2005. évi áruforgalma meghaladta a 200 ezer tonnát. Ennek túlnyomó többsége (90 – 95 %-a) import zöldség-, gyümölcsáru, és déligyümölcs. Egy-egy forgalmasabb napon az importárut szállító kamionok száma elérte a 150-et. A termelői áruforgalom nagyságát jelzi, hogy 2005. évben közel 200 ezer szállító járművel, 225 ezer tonna áru került a nagybanira. Az év legforgalmasabb napján közel háromezer termelői árut szállító jármű lépett piacra.
Folyamatosan emelkedett a vásárlói belépések száma és a vásárlói kör is bővül. A vidékről érkező nagykereskedők, és zöldség-gyümölcs kiskereskedelmi vállalkozások mellett, növekvő arányt képviselt a vendéglátás és különféle intézmények árubeszerzése. A 2005-ben 317 ezer jármű érkezett vásárlási szándékkal. Az uniós csatlakozás, a vámhatárok megszűnésével a környező országok közeli termővidékeiről is érkezett termelői áru. De egyre gyakoribbá vált a külföldi bevásárló járművek megjelenése, a határon túl is mindinkább ismert Budapesti Nagybani Piacon.
Idővel szükségszerűvé vált az infrastruktúra fejlesztése. Elsősorban a korábbi létesítmények felújítása, korszerűsítése, de mindezek mellett újak szolgálatba állítása. Az igények ugyanis túlnőttek a meglévő raktár és hűtőkapacitás nyújtotta kereteken. Az átadásra került új beruházások jelentős mértékben emelték a raktározási lehetőségeket, és annak színvonalát. 2003-ban került átadásra az 1200 m² területű hűtőtároló. Még ugyanebben az évben vehették birtokba a 2800 m²-es logisztikai központot. A 2006-ban elkészült új csarnokban – közel 4 ezer m²-en -, négy egységben biztosítottá vált a zöldség-gyümölcsáru fogadása, hűtött tárolása, csomagolása, kiszállítása. A beruházások – az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelő értékesítési, tárolási, és szállítási körülmények figyelembevételével – nettó 1610 millió Ft összegből épültek.
Mit adott nekünk (Róma) az új Nagybani?
- Gyors belépés: A korábbi nagybani értékesítés helyszíne a „Bosnyák” sok termelő számára szinte megközelíthetetlen volt. Az autópálya mellett épült új piac viszont lényegesen lerövidítette és egyszerűsítette a szállítási útvonalat. A nyitás napján talán ezért (is), minden várakozást felülmúlt az áruval megrakott járművek száma. Órákkal a hivatalos nyitás előtt be kellett engedni a termelőket, mert az autópályán kígyózó sorok forgalmi dugót képeztek. Kezdetekkor a napi jegyek kiadása is lassította a belépést, amit a későbbiekben a korszerű, gyorsabb beléptető rendszer váltott fel.
- Raktár, hűtő és tárolóterületek élelmiszerbiztonság: A BNP Zrt. alapvető tevékenysége a piac jövedelmező üzemeltetése, a piaci infrastruktúra hasznosítása. A társaság elkötelezett volt (és jelenleg is) abban, hogy – a főváros színvonalas élelmiszerellátása mellett -, tevékenységével hozzájáruljon az agrártermelés értékesítési biztonságához. 2006-ban a nagybani piac területén mintegy 18 ezer m²-es raktár és hűtőcsarnok, 5,5 ezer m² területű banánérlelő és hűtőtároló, 120 fedett kereskedői és 1500 nyílt termelői árusítóhely biztosította a 120 nagykereskedői vállalkozás, valamint a naponta „piacozó” termelők üzletkötését.
- Szervezett működési rend: Az első években még nagy volt a káosz. A belépő járműveket a felügyelőség és a biztonsági szolgálat munkatársai terelték a termelői szektorokba. Alkalmanként ölre menő harc volt egy-egy kedvezőbbnek tűnő termelői helyért. Gyakran kellett beavatkozni vitás helyzetekbe. A piac nyitvatartása is gyakran változott. Évekbe telt, mire kialakult a jelenlegi. Az első időkben az áruval bentragadt termelőknek nem volt kötelező a piacról való távozás. Voltak köztük, akik egész hétre berendezkedtek az itt tartózkodásra. Az (akkor még) új beléptető és helybiztosítási rendszer bevezetésével – gyorsabbá, rendezettebbé vált a termelői helyek elfoglalása.
- Import áru belépési pont: A nagybani piacnak már nyitáskor döntő és hangsúlyos szerepe volt az országos zöldség-gyümölcs beszerzésében, importjában és elosztásban. Akkor még szerény körülmények között kellett megoldani a raktározást és hűtést, és az ezzel párhuzamos árusítást. Azokban az években viszont sokkal szélesebb lehetőségek kínálkoztak az importbeszerzésekre, és a kereslet is nagyobb volt, mint a 2006. év környékén. A különlegességnek számító áru – közöttük dobozos sör, üdítő, gyümölcsjoghurt, éretten importált banán stb. – szinte órákon belül elfogyott.
- Állandó árusító helyek, göngyöleges kiszerelés: A korábbi piacoknak egészen más volt a hangulata és működésük. A Bosnyákra – mivel kevesen rendelkeztek tehergépkocsival – bérfuvarosokkal szállították áruikat. Az új nagybani nyitásáról minden érintett értesült. Az első napon a járműveket érkezés szerint sorakoztatták be a szektorokba. Később merült fel az állandó árusító helyek szüksége. Ezekre tíz évre szóló szerződést lehetett kötni. A Bosnyákra még ömlesztve szállították az árut. A nagybevásárlók hozták a göngyöleget. Az árut „mázsálás” (mérés) után, ezekbe rakva szállították el. A nagybani piac nyitása után vált szükségessé a cseregöngyölegbe való csomagolás. Ettől kezdve egységek – és nem mérés – szerint zajlik az árusítás.
- Rakodás, parkolás: Az új nagybani piacon lényegesen egyszerűbbé és átláthatóbbá vált a beszerzés. Nem volt többé gond a parkolás sem, sőt a vásárlás helyszínének (raktárak, standok) közvetlen közelében lehet az árut járműre rakni.
Jelenlegi működés
A piac a Nagybani Piac Rt. tulajdonában volt, amely részvénytársaság többségi tulajdonosa a Fővárosi Önkormányzat. A társaság húsz évvel korábbi célja többek között, hogy hosszabb távon megőrizze, sőt az uniós csatlakozást követően képes legyen közép-európai régiós szerep betöltésére is.
A piac részesedése 35–40% körül mozog a friss hazai zöldség-gyümölcs kiskereskedelmi forgalmát tekintve. Mára a közel 33 hektárnyi területén mintegy 25 ezer m² alapterületen raktár és hűtőcsarnok, 5,5 ezer m² területű banánérlelő és hűtőtároló, 120 fedett kereskedői és 1200 nyílt termelői árusítóhely biztosítja a közel 250 nagykereskedelmi vállalkozás, valamint a naponta piacozó termelők nagybani kereskedését.
Hetenként hat napon át találkozik a termelők és a nagykereskedők árukínálata a kiskereskedők és a vidéki nagykereskedők keresletével. Egész évben folyamatosan kaphatók friss zöldség- és gyümölcsfélék, déligyümölcsök, gomba, tojás, méz, konzervek, tartósított élelmiszerek, édes áruk, csomagolt húskészítmények, tejtermékek, üdítő italok. A piac a fogyasztók számára is nyitott, de értékesítés csak kereskedelmi mennyiségi egységekben történik.
A Budapesti Nagybani Piac az elmúlt huszonöt évben a budapesti fogyasztók friss zöldséggel és gyümölccsel történő ellátása mellett az agrártermelés értékesítési biztonságának megteremtését is céljául tűzte ki. Infrastruktúrájával és szolgáltatásaival mindig a vevők és forgalmazók igényeinek legmagasabb szintű kiszolgálására törekedett.
A Nagybani jelentős, 1-1,5 mrd Ft, profitot termel éves szinten a tulajdonosainak, a fővárosnak (48,95+ 12,14= 61,09%) és Futoreal Ingatlanfejlesztő magántársaságnak (23,08+8,54+6,34=38,81%). Agrártermelői szövetségek tettek kísérletet az elmúlt években, hogy befolyásoló részt szerezzenek, de a az 1,6 mrd Ft-os 100%-os tulajdonrészre tett ajánlat a valószínűleg a még a tulajdonosok ingerküszöbét sem érte el és mindenképpen szembement a Főváros 150 éves szinte változatlan koncepciójával, hogy saját kézben tartsa a fővárosi piacműködtetést.
Piac és Mi
Reméljük mi is hozzájárulunk a Nagybani színes működéséhez és a hosszú erdei gomba nélküli évtizedeken túl újra teljes gombakínálat fogja várni a potenciális viszonteladókat, zöldségeseket, gasztro-vállalkozásokat.
I/B31 Gombapont Stand
Gyertek Ti is, de megtaláltok minket Gombapont-jainkon és a Weboldal-unkon!